A törvényi változásokat rendszeresen nyomon követő szakmai blogunkban – amelyet egyre többen olvasnak, nem is véletlenül, hiszen a címében szereplő kifejezésekre keresve a Google találati listák élén találjuk – egy legutóbbi posztunkban arról számoltunk be, hogy vannak könnyítések a transzferár-rendeletben, de ezen nem érvényesek visszamenőleg. Az érdemi változások egy másik értelmezéséről az Origó című internetes hírportál számol be a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértőinek véleménye alapján. Nézzük, hogyan értelmezik ők a Nemzetgazdasági Minisztérium új rendeletét.
Módosulnak a transzferár-dokumentációra vonatkozó szabályok
Módosul a transzferár-dokumentációkra vonatkozó szabályozás, a módosítások egy része a szabályozás pontosítását szolgálja, ám vannak érdemi, a vállalkozások adminisztrációs terhein könnyítő változások is – értesült
A módosítás egyik fontos újítása, hogy beiktatja a transzferár-rendeletbe az eddigi, egyébként az OECD transzferár irányelveire épülő gyakorlatot, amely szerint a szokásos piaci ár meghatározására összehasonlítható vállalkozásokra vonatkozó adatbázisok adatai is felhasználhatóak – mutatott rá dr. Fischer Ádám Szabolcs és dr. Riszter Gergely.
A módosítás valamelyest bővíti a transzferár-dokumentáció készítése alól mentesített tranzakciók körét. A jelenleg hatályos szabályozás alapján ugyanis – többek között – nem kell transzferár-dokumentációt készíteni azokra az ügyletekre vonatkozóan, ahol a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban a teljesítések értéke nem érte el az 50 millió forintot.
Ez annyiban kerül módosításra, hogy az 50 millió forintos értékhatárt ezen túl adóévenként kell vizsgálni. Ennek a több évre kötött megállapodások esetén lesz jelentősége, hiszen nem kell összeszámítani a különböző adóévekben teljesített kifizetéseket.
Az értékhatár vonatkozásában a módosítás már azt is egyértelművé teszi, hogy ha külföldi pénznemben határozták meg a szerződésben az ellenértéket, akkor azt milyen árfolyamon kell forintra átszámítani az értékhatár vizsgálatakor – húzták alá a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői.
Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások
Az érdemi módosítások közül kiemelendő továbbá, hogy változni fognak az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartására vonatkozó szabályok. Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak azok, a rendeletben tételesen felsorolt szolgáltatások minősülnek, amelyet egy vállalatcsoport egyik tagja nem főtevékenysége keretében nyújt a csoport másik vagy, akár valamennyi tagjának. A rendelet meghatározásában ilyen szolgáltatások például egyes IT szolgáltatások, adminisztratív szolgáltatások, számviteli, jogi vagy könyvvizsgálói tevékenységek.
A módosítás ezekkel az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában szélesíti a piacinak minősülő haszonkulcs-tartományt, így az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások esetén, összhangban az erre vonatkozó EU Joint Transfer Pricing Forum ajánlásával, a 3 százalék és 10 százalék közötti haszonkulcsot (szemben az eddigi 3 százalék és 7 százalék közöttivel) fogja a módosított rendelet piaci mértékűnek elfogadni.
A hatálybalépés
Bár a módosító rendelet 2013. június 21-én lép hatályba, az új rendelkezéseket a vállalkozások, választásuk szerint, már a 2012. adóévre vonatkozó nyilvántartások elkészítésekor is alkalmazhatják, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje 2013. január 1-ét követően van.
Dr. Fischer Ádám Szabolcs és dr. Riszter Gergely szerint ez azonban már csak a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó társaságokra vonatkozik a gyakorlatban. A többi vállalkozásnak ugyanis 2012. adóévre vonatkozó dokumentációt már a társaságiadó-bevallás benyújtásáig, tehát legkésőbb május 31-ig el kellett készíteniük.
_________________________
GOOGLE H I R D E T É S
A Google 2013-ban a címkéző-kategorizáló kulcsszavas keresés helyett a természetes beszédre jellemző kérdések szerinti keresést részesíti előnyben. Ennek megfelelően nem támogatja a kulcsszavas keresőoptimalizálást sem, ezért a honlapok elkészítésében és a külső link építési folyamatban is a keresőkérdések-keresőmondatok kaptak főszerepet. Ennek érvényesítéséhez persze nem elegendő, ha ezentúl minden link-szöveget kérdés formájában adunk meg: ennél ravaszabb, mandinerből célba találó eljárásokra van szükség. Az ilyen módszereket a SEO-szakma kognitív arvisura linképítés néven emlegeti, úgy tartva, hogy a Google mesterséges intelligenciáját csak az emberi gondolkodás leleményessége múlhatja felül. A kérdésre, hogy korszerű értelemben mi a linképítés? – ez a válasz: honlap Google-helyezésének javítása Arvisura módszerrel.
A linképítésben jelentős szerepet játszó, weboldalra vagy blogra kihelyezett PR-cikk ára a megjelenés helyétől függ, azaz a publikáló oldal keresőmarketing értékétől. A linkre kattintva kérjen árajánlatot! Azonnali cikk- és link-elhelyezés itt: termék és honlap ajánló pr cikk linképítés marketing portál.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: