1.0Ár és értékhttps://arak.cafeblog.huBalla D. Károjhttps://arak.cafeblog.hu/author/ungpartygmail-com/<h3>A transzferár dokumentáció felépítése és elkészítésének menete</h3> <p><br />Mint ismeretes, a transzferár nyilvántartást minden szerződésre külön vonatkozólag szükséges elkészíteni, habár a kötelezettség összevontan is teljesíthető, ha a szerződéseknek azonos a tárgya azonos és az összevonás nem veszélyezteti az összehasonlíthatóságot.  Ilyen esetekben kötelező az összevonást a nyilvántartásban megindokolni.</p> <p><strong>Mit kell tartalmaznia a transzferár nyilvántartásnak?</strong> Legfőbképpen a következőket:</p> <ul> <li>a kapcsolt vállalkozás neve, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma, cégjegyzéket vezető bíróság megnevezése és székhelye</li> <li>a szerződés tartalma, megkötésének (módosításának) időpontja, időbeli hatálya</li> <li>a szolgáltatás jellemzői, a teljesítés módja és feltételei</li> <li>a tevékenység elemei, jellemzői; erőforrások; üzleti kockázat</li> <li>a piac meghatározása, jellemzői</li> <li>a piaci ár meghatározására használt módszer megnevezése, a módszer kiválasztásának indokait,</li> <li>az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározása és a felhasznált adatok kiválasztásának menete</li> <li>az összehasonlítható szolgáltatások alapján a számított ár, árrés, haszon, egyéb érték</li> <li>a piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárás ügyállása</li> <li>a dokumentáció elkészítésének (módosításának) időpontja.</li> </ul> <p>Fontos tudni, hogy a nyilvántartás elkészítésének mindenkori határideje nem más, mint a társasági adóbevallás benyújtásának napja.<br /> </p> <p><strong>Mi legyen a transzferár nyilvántartás elkészítésének a menete?</strong><br /><br />A dokumentációnak tartalmaznia kell a transzferár-képzés mindenre kiterjedő elemzését. Ez a következőket foglalja magában:<br /><br /><em>1. Gazdasági értékelés, a piaci ár meghatározására szolgáló módszer kiválasztása</em></p> <p>A gazdasági elemzés a vállalkozás tényleges jogi és vezetési profiljának meghatározásával kezdődik, ami megkönnyíti a megfelelő transzferár-képzési módszer kiválasztását és az összehasonlítható ügyletekre, illetve tranzakciókra vonatkozó keresési kritériumok meghatározását. A keresési kritériumok révén olyan összehasonlítható tranzakciókat kell azonosítani, melyek lehetővé teszik az érintett ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár meghatározását. A legtöbb országban, ahol transzferár szabályozás van érvényben, a szokásos piaci ár tartományát a harmadik féllel folytatott tranzakciókban alkalmazott árak alsó és felső kvartilise közti tartománnyal azonosítják.<br /><br /><em>2. Pénzügyi elemzés</em></p> <p>Az elemzés során a gazdasági elemzés eredményeit a vizsgált kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra kell alkalmazni, oly módon, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat pénzügyi mutatószámok segítségével össze kell vetni a szokásos piaci ár tartományával. A számításokat ésszerű kiigazításokkal korrigálni kell, amennyiben jelentős eltérés mutatkozik a társaság és az összehasonlításba bevont cégek mutatói között.<br /><br /><em>3. A piaci ár meghatározására vonatkozó módszer kiválasztása</em></p> <p>A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:<br /><br />a) Összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon. Hátránya, hogy nehezen található teljes mértékben homogén termék/szolgáltatás, ezért a módszer adóhatósági szempontból több esetben kifogásolható.<br /><br />b) Viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. Kereskedő cégeknél javasolt.<br /><br />c) Költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni.<br /><br />A módszerek használatához általában egy ún. szokásos piaci haszonkulcs szükséges, amelynek alkalmazását adott esetben szintén indokolni kell. A haszonkulcs figyelembe vétele biztosítja, hogy az adózó nyereséggel folytatja a cégcsoporton belüli tevékenységét.  A piaci ár meghatározásánál az adózó kizárólag a vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat veheti figyelembe. Pontosan meg kell jelölni a dokumentációban feltüntetett adatok hivatkozását olyan formában, hogy az bármikor ellenőrizhető legyen.<br /><br /><em>4. Az összehasonlítható adatok adatbázisának hozzáférhetősége</em></p> <h3><br />A transzferárak adóhatósági megközelítése</h3> <p><br />Az APEH a csoportügyletek ellenőrzésére nagy hangsúlyt fektet. Az ellenőrzések során továbbra is a formai megfelelés dominál, azonban tartalmi megállapítások is egyre gyakoribbak.</p> <p>A dokumentáció elkészítési határidejének lejárta után az adóhatóság ellenőrzés céljából bekérheti a transzferár dokumentációt, ekkor az adózónak azt 3 munkanapon belül be kell mutatnia. Ha ennek nem tud eleget tenni, az APEH dokumentációs kötelezettség elmulasztásáért 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adott társaságot szerződésenként, annak hiányában pedig ügyletenként.<br />APEH előzetes ár-megállapítási „szolgáltatása”<br /><br />Magyarország 2007. január 1-jén bevezette az előzetes ármegállapítás intézményét, mely megegyezést tesz lehetővé az adóhatósággal a szokásos piaci ár elvének a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletekre vonatkozó jövőbeni alkalmazásáról. Az előzetes ár-megállapítási eljárás lehet:<br /> </p> <ul> <li>egyoldalú - hatálya a magyar adóhatóságra és a magyar adóalanyra terjed ki,</li> <li>kétoldalú - hatálya a két kapcsolt vállalkozásra és az illetőségük szerinti adóhatóságokra terjed ki, valamint</li> <li>többoldalú - hatálya több külföldi adóhatóságra és kapcsolt vállalkozásra terjed ki.</li> </ul> <p>Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („Art.”) 132.§-a szerint</p> <ul> <li>az előzetes ármegállapítás iránti kérelem csak adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével;</li> <li>az ármegállapítás tárgya csak jövőbeni ügylet lehet;</li> <li>a határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes, amely egy alkalommal három évre meghosszabbítható;</li> <li>az eljárás lefolyatásának határideje 120 nap, melyet a Pénzügyminisztérium két alkalommal 60 nappal meghosszabbíthat.</li> </ul> <p style="text-align: right"><a href="https://www.tisza-forras.hu/" target="_blank" rel="noopener">forrás</a></p>rich