Mind az adózási szakma képviselő, mind az érintettek számára tudott dolog, hogy a szokásos piaci ár megállapítási eljárást az adózó kérelmezheti az adóhatóságtól, amely határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásához használható módszert, valamint a szokásos piaci árat, ártartományt, amennyiben az meghatározható. A határozattal lefedett időszakban az adózónak nem kell transzferár-dokumentációt készítenie az adott ügyletre.
Az adóhatóság a határozatot legalább három, legfeljebb öt évre adja ki, amelyet egy alkalommal három évre meg lehet hosszabbítani. Az eljárás díja két tényezőtől függ: szükség van-e a szokásos piaci ár meghatározásához külföldi adóhatóság bevonására, illetve hogy milyen módszerekkel állapítható meg az ár.
Ha az eljárásban csak a magyar adóhatóság vesz részt, a díj legalább 500 ezer forint és legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci cikk-árat az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerével meg lehet állapítani; legalább 2 millió forint és legfeljebb 7 millió forint a díj akkor, ha a szokásos cikk piaci ára a három hagyományos módszertől eltérő módszer alapján állapítható meg. Amennyiben pedig külföldi adóhatóságot is be kell vonni, 3 milliótól 10 millió forintig terjedhet a kapcsolt ügylet hatósági árazásának költsége.
Ennek ismeretében azonban nem árt felfigyelni a piaci részvevőknek arra, hogy egyre több a NAV-hoz előzetesen benyújtott kérelem a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók árazásával kapcsolatban.
Három év alatt több mint háromszorosára nőtt azon kérelmek száma, amelyek a szokásos piaci ár – adóhatóság által történő – előzetes megállapítására irányulnak.
Míg hasonló kéréssel 2007-től 2010-ig 24 alkalommal fordultak a NAV-hoz, addig 2013 végéig már több mint 85 kérelmet nyújtottak be. 2010-ben összesen 13 esetben fordultak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a nagyvállalatok, tavaly már 20 alkalommal kérelmezték a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók előzetes ármegállapítását. Idén az első félévben 11 ilyen típusú kérelmet nyújtottak be.
A DLA Piper adótanácsadó cég szerint a tendencia összefüggésben van azzal, hogy 2010-ben a korábbi évekhez képest rekordnagyságú, több mint 33 milliárd forint összegű nettó adókülönbözetet tártak fel a transzferár-ellenőrzések során, és a kérelmek számában a jövőben további emelkedés várható.
„A nagyvállalatok óvatosságát az adóellenőrök fokozódó szigora magyarázza, ami a transzferár-ellenőrzések során feltárt adókülönbözetek, valamint a bírságok növekvő összegében egyaránt megmutatkozik” – mondja Király Péter, a DLA Piper transzferárüzletágának vezetője.
„2010-ben a korábbi évekhez viszonyítva rekordnagyságú volt a revizorok által megállapított jogerős nettó adókülönbözet. Ennek összege elérte a 33 milliárd 865 millió forintot, amivel párhuzamosan az adóbírságok mértékében is rekord állt be: 12 milliárd 673 millió forintot rótt ki a NAV. Ez egy elég erős üzenet volt a cégek számára, hogy ha el akarják kerülni az adókülönbözetek megállapítását, valamint a kapcsolódó bírságokat, érdemes előzetesen egyeztetniük a hatósággal a jövőbeni kapcsolt ügyletek transzferár-kezeléséről” – tette hozzá a pr-szakértő.
Miből áll a szokásos piaci ármegállapítási eljárás?
Az eljárást az adózó kérelmezheti, majd ezt követően az adóhatóság határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletben érvényesíthető szokásos piaci cikk árat, ártartományt és az ezek meghatározásához használható módszert.
A határozattal lefedett időszakban az adózónak nem kell transzferár-dokumentációt készítenie az adott ügyletre. A NAV a határozatot legalább három, legfeljebb öt évre adja ki, amelyet egy alkalommal három évre meg lehet hosszabbítani.
Mennyibe kerül ez a cégeknek?
Az eljárás díja két tényezőtől függ: szükség van-e a szokásos piaci ár meghatározásához külföldi adóhatóság bevonására, illetve hogy milyen módszerekkel állapítható meg az ár.
Ha az eljárásban csak a magyar adóhatóság vesz részt, a díj legalább 500 ezer forint és legfeljebb 5 millió forint abban az esetben, hogy ha a szokásos piaci ár az összehasonlító pr-cikk árak, a viszonteladási árak vagy a költség és jövedelem módszerével megállapítható.
Legalább 2 millió forint és legfeljebb 7 millió forint a díj akkor, ha a három hagyományos módszertől eltérő módszer alapján állapítható meg az árazás. Ha pedig külföldi adóhatóságot is be kell vonni, akkor 3 milliótól 10 millió forintig terjedhet a teljes költség.
„Az adatokat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy az adóhatóság a nemzetközi gyakorlattal összhangban kiemelt figyelemmel vizsgálja a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókat, így a jövőben várhatóan tovább emelkedik a szokásos piaci ár előzetes megállapítására vonatkozó kérelmek száma, még ha nagyságrendi növekedésre nem is számíthatunk” – jegyezte meg a Király Péter pr marketinges.
A linképítésben jelentős szerepet játszó, weboldalra vagy blogra kihelyezett PR-cikk ára a megjelenés helyétől függ, azaz a publikáló oldal keresőmarketing értékétől. A linkre kattintva kérjen árajánlatot! Azonnali cikk- és link-elhelyezés itt: termék és honlap ajánló pr cikk linképítés marketing portál.